Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Látogatók

Összes:
5 869 346

Mai:
1 184

Honlapok

SULINET Matematika

Oktatási Hivatal

Versenyvizsga portál
banvv

Matematika Portálok

Berzsenyi Dániel Gimnázium

berzsenyi

Óbudai Árpád Gimnázium
arpad

 

Szent István Gimnázium

sztistvan

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
vpg

Matkönyv, technikai információk

Különbségek a nyomtatott és a PS/PDF megejelenéshez képest

Mivel a HTML oldalakat nem kötik azok a méretbeli és elrendezésbeli megkötések, mint a nyomtatott köteteket, a HTML formátumú megjelenítő készítésekor néhány dologban nem követtem a matkönyvek beosztását.

  • A segítő lökések a feladatok és a megoldások között jelennek meg.
  • A tanári kézikönyvek ugyanúgy témakörökre lebontva csoportosítva jelennek meg, mint a feladatgyűjtemények. Mivel az egyes évfolyampárok tanári kézikönyveinek bevezetői nem tartoznak témakörhöz, ezek külön jelennek meg.
  • A 120-nál több feladatot tartalmazó fejezetek automatikusan legfeljebb 120 feladatot tartalmazó oldalakon jelennek meg, hogy a konvertálás során ne történjen időtúllépés (mert a PHP szkript nem futhat 30 másodpercnél tovább).
  • Alapértelmezés szerint a tanári kézikönyvekben is megjelennek a feladatok, a segítő lökések és a megoldások.
  • Alapértelmezés szerint (az M, S betűk helyett) linkek mutatnak a feladatgyűjteményben, ill. a tanári kézikönyvben a feladathoz kapcsolódó többi szövegrészre. Ha "A keret és a linkek eltűntetése" linkre kattintunk, amellett, hogy eltűnik a navigációs keret, ezek helyett a linkek helyett a feladasorszámok melletti betűk utalnak a feladathoz tartozó szövegrészekre: S a segítő lökésre, M a megoldásra, valamint a tanári kézikönyvekben T a tanároknak szóló megoldásra, J a megjegyzésre és D a didaktikai javaslatra. Ez a mód való kisebb részek nyomtatására, bár nyomtatásra alapvetően a PDF fájlok ajánlottak.
  • Az összes matkönyvnek egy, közös irodalomjegyzéke van.
  • A megjelenítő feltételezi, hogy a t-vel kezdődő azonosítójú kötetek a tanári kézikönyvek, és az x-szel kezdődő azonosítójúak a rendszert bemutató példák, amiket nem kell megjeleníteni.

A weblapként való megjelenítés korlátai

A LaTeX kód HTML-lé konvertálásának vannak korlátai. Egyrészt HTML egyszerűen nem alkalmas (és még a MathML sem) minden LaTeXben elkészíthető szöveg (, ábra stb.) megjelenítésére, másrészt a LaTeX jó minőségű konvertálását megvalósító program készítése nagyon sok munka. Ráadásul a matkönyvek sok speciális, csak a matkönyv projekthez kifejlesztett LaTeX parancsot használnak, amivel egy egyszerű konverter nem tud boldogulni. Ezért a PHP program a LaTeX fájlok speciális parancsait maga konvertálja, kigyűjti azokat a szövegrészeket, amik már csak szabványos (La)TeX parancsokat tartalmaznak, és ezeket átadja a TTM konverternek.
A HTML formátumú megjelenítő által támogatott (La)TeX parancsok, és ezek esetleges korlátozásai:

  • A TTM által támogatott (La)TeX parancsok (a dokumentáció a TTM-mel együtt letölthető a http://hutchinson.belmont.ma.us/ttm oldalról) közül azok, amelyek nem hivatkoznak az egyszerre konvertált részen (pl. egy feladathoz tartozó egy adott környezet) kívülre, vagy más fájlra (mint pl. a \tableofcontents).
  • A matkonyv.sty-ban definiált néhány egyszerű parancsmegfeleltetés (a definíciók átadása a TTM-nek):
    \newcommand{\idezet}[2]{{{\em #1} \newline #2}}
    \newcommand{\ov}{{\overline}}
    \newcommand{\di}{{\displaystyle}}
    \newcommand{\un}{{\underline}}
    \newcommand{\kov}{{\Rightarrow}}
    \def\oszt{{\mid}}
    \def\noszt{{\nmid}}
    \def\binom#1#2{{{#1}\choose{#2}}}
    \def\qedsymbol{{\textsquare}}
    \def\mathqed{{\quad\hbox{\qedsymbol}}}

    A plusz { - } pár a TTM egy ritkán előforduló hibája miatt kell.
  • \H (dupla vessző ékezet).
  • Matematikai módban: nem okoz gondot a \Bbb és a \mathbb (általánosan használt halmazok neveihez), de egyszerű nagybetűként jelenik meg.
  • Matematikai módban: \not (negálás), MathML <mpadded> és <mphantom> elemekkel megoldva.
  • Matematikai módban: \pmod támogatott (modulus megadása).
  • \heading, \subheading parancsok.
  • \footnote parancs, a lábjegyzet inline jelenik meg. (A TTM beépített lábjegyzetkezelésével közvetlenül a feladat alá kerülne egy vízszíntes vonal és egy ronda, nagy és fölösleges "Footnotes:" felirat, ha pedig az egész oldal aljára tenném a lábjegyzetet, nagyon sokat kéne görgetni.)
  • \evenboxes, \evenboxesqq, \evenboxesqqd parancsok, de állandó helykihagyással, a cellák több sorba is törhetnek.
  • \tabbing környezet, de csak a \= és a \> parancsok támogatottak. A matkönyvekben jelenleg csak ezeket használják.
  • A stuki csomag struktogramjai, táblázatokkal. Máshogy jelenik meg, mint latex-hel fordítva, de áttekinthető.
  • \figure2 környezet másodosztályú ábrái. Feliratozás caption paraméterrel, számozás.
  • Az \equation környezet egyenleteinek megfelelő számozása.
  • Irodalomjegyzék a matbook.bib alapján, irodalmi hivatkozások \cite paranccsal és a feladatok cite paraméterével, linkekkel.
  • Címkézés \label paranccsal, a fejezetek, a feladatok és a hozzájuk tartozó egyéb környezetek, és a figure2 környezetek label paraméterével.
  • A címkékre való utalás \ref, \aref, \Aref parancsokkal, linkekkel. A névelős parancsok csak akkor működnek megfelelően, ha az utalás céljának eleje szám, vagy betűkód. Az egyetlen lehetséges hiba az f, l, m, n, r, s betűk valamelyikével kezdődő kötetazonosító, ahol az azonosító nem betűkód, hanem szó.
  • A címkékre való utalás \pageref, \apageref, \Apageref parancsokkal, linkekkel. Jobb híján ilyenkor a relatív hivatkozás jelenik meg, névelő nélkül.

Olyan kód írása a tex fájlokban, ami csak latex fordítás esetén/csak a HTML formátumú megjelenítéskor látszik

A ttm által biztosított megoldások: Olyan kód beszúrása a tex fájlokba, amit csak a ttm kap meg (legegyszerűbb): %%ttm: kezdetű speciális megjegyzés a sor végéig. Ha nem akarunk utána szóközt, akkor a sor végére még egy % jelet kell tenni, hogy az újsort a ttm is megjegyzésként értelmezze.
Olyan kód beszúrása, amit csak a TeX kap meg:
1. megoldás: A használat helye elé (pl. a preamble-be) írjuk be a következő speciális parancsdefiníciót: \newcommand{\ttmdump}[1]{#1} Ezután a \ttmdump{Ezt csak a \TeX kapja meg.} parancsban a TeX egyszerűen beilleszti a kapcsos zárójelek közti szöveget, de a ttm felismeri, és átugorja.
2. megoldás (mindkét dologra): A használat helye elé (pl. a preamble-be) írjuk be a következő speciális feltételdefiníciót: \newif\ifttm Ez latexben alapból hamis, de a ttm felismeri, mint speciális feltételt, és mindig igaz. Így használható:
\ifttm Csak a ttm kapja meg.\fi
\ifttm\else Csak a \TeX kapja meg.\fi
\ifttm ttm\else\TeX\fi

tth-ban a hivtalos leírás szerint ugyanezek tth-val vannak, de kölcsönösen felismerik egymás speciális jelöléseit, ezért egy esetleges áttéréskor nem kell módosítni.
A ttm-ben/tth-ban a html környezetben (\begin{html} és \end{html} között) írt dolgok változatlanul kerülnek a html (illetve XHTML vagy MathML) kódba. Viszont hogy ezt (a LaTeX-ben nem létező környezetet) a LaTeX fordító ne kapja meg, olyan környezetbe kell írni, amit a LaTeX nem lát, pl.:
LaTeX kód %%ttm:\begin{html}<b>HTML kód</b>\end{html}
A html környezetet a ttm nem csak %%ttm: után értelmezi, ezért ha ilyet írnánk:
\LaTeX kód %%ttm:\begin{html}<b>HTML kód</b>
Még egy kis \LaTeX kód %%ttm:<b>még egy kis HTML kód</b>\end{html}

, akkor a HTML oldalra a Még egy kis \LaTeX kód, sőt a második %%ttm: is változtatás nélkül kerülne ki. A helyes megoldás:
\LaTeX kód %%ttm:\begin{html}<b>HTML kód</b>\end{html}
Még egy kis \LaTeX kód %%ttm:\begin{html}<b>még egy kis HTMLkód</b>\end{html}

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

HivatalosHonlap Matkonyv InformatikaPortal KemiaPortal  
FizikaPortal KulturtortenetiEnciklopedia AlsosPortal TortenelemFilozofia
BiologiaPortal BiologiaPortal MagyarPortal MagyarPortal
  BiologiaPortal MagyarPortal  

QR kód

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

QR

 

 

 

Bejelentkezés cikkíróknak