Megoldások
      Az 1992/93. 
      tanév
      
            
 52. Nem lehetséges. Határozzuk meg 
      először, hogy hány levél (tallér) nő ki egy-egy fán reggelente. Legyen az 
      a szám n. Mivel keddig 4 éjszaka van, péntekig pedig 7, így a 
      feltételek szerint 5n4 < 1992 
      ≤ 
      5n7, azaz n = 3, vagy 4.
      n = 3 esetén az érmék számának 
      paritása nem változik egyik napról a másikra, hiszen mindig 1 tallérból 
      lesz 3.
      n = 4 esetén pedig az érmék számának 
      3-as maradéka marad változatlan. Mivel 1992 2-es és 3-as maradéka is 
      különbözik 5 megfelelő maradékától, így nem lehetséges, hogy a Bendegúznak 
      épp 1992 tallérja legyen, de reméljük ettől nem lesz nagyon szomorú.
      
            
 53. Vegyük észre, hogy a, b, 
      c mindegyike osztja a másik kettő szorzatát. Ebből következik, 
      hogy, ha az abc szorzat osztható p-vel, akkor 
      pn-nel is osztható, valamely n > 1 számmal. De 
      ekkor biztosan találhatók olyan x, y nemnegatív egészek, 
      amelyek-re pn = 
      p3x.p2y, ami 
      igazolja a feladat állítását. 
      
            
 54.       
      n.(n + 1).(n + 
      2).(n + 3)/24. 
      
       55. Ne mérgelődjön, 
      a fordító is megszenvedte ezt a feladatot. Bizonyára nem gondolt, az 
      egyszerű tényre, miszerint a víziló növényevő, nem eszik halat. Ezt 
      felhasználva egyszerűen adódik a megoldás: a bálna 16, a pelikán 12, a 
      rozmár 9 halat evett meg.
      
            
 56. 
      
      
      
        
      Legyen az 
      
M pont középpontos tükörképe az 
AC, CB, BA oldalak 
      felezőpontjaira vonatkozóan rendre 
MB, MA, 
      MC (lásd a 25. ábrát).
 AMC
, 
      
CMB
 és 
BMA
 közül 
      legalább az egyik, ábránkon épp 
CMB
, legfeljebb 
      120
o. Tekintetbe véve az 
BMC és az C
MMA 
      háromszögeket, felír-hatjuk, hogy 60
o ³ MCB
 +
 
      MBC
 = 
      
MCMA
. Ez azt 
      jelenti, hogy az 
CMMA háromszögben van 
      
MMA-nél nem rövidebb oldal, tehát 2
lA 
      £ max[
LB, 
      LC].
 
      
      
            
 57. 
        3 vagy 4 
      csapat.
      
            
 58. 2029 részes.
      
      A sorozatot összesen öt 
      évben vetítették. Az egyik évben vetített részek száma az előző évben 
      bemutatott részek számának 3/5, vagy 7/5 –szöröse. Ezért az első, az 
      1988-adik évben vetített részek száma 54 = 625 többszöröse kell 
      legyen. Legfeljebb 2.366 = 732 részt vetíthettek egy évben, 
      tehát pont 625 részt láthattak a nézők 1988-ban. A második évben 
      ugyanezért csak 625.3/5 = 375 epizód lehetett. Az adatokból 
      kiderül, hogy a harmadik év folyamán mutatták be az 1230-adik részt. Ezért 
      zárható ki, hogy 1990-ben csak 375.3/5 részt mutattak volna be, 
      hiszen ebben az esetben az első három év részeinek száma csak 1225 lenne. 
      Ebből tudhatjuk, hogy 1990-ben 375.7/5 = 525 rész volt látható, 
      köztük az 1230-adik valamikor az év első felében. 1991-ben csak 
      525.3/5 = 315 részt  vetítettek, 1992-ben pedig 
      315.3/5 = 189-et, hiszen 315.7/5 = 441 rész esetén 
      az utolsó előadás az év második felébe esett volna.
      
            
 59. 970 299.
      
            
 60.  A piros 
      szakaszok mentén vágjunk bele ollóval a kocka felületébe! Ha a feladat 
      állítása nem igaz, akkor a felület nem esik szét. Ezért, ha a felületet 
      teljesen föl akarjuk darabolni 24 kis négyzetére, akkor még legalább 23 
      szakaszt végig kell vágnunk. A megmaradt szakaszok száma azonban már csak 
      22, hiszen eredetileg összesen 4.24/2 = 48 szakasz volt.
      
            
 61. Az általánosítás 
      így fogalmazható: az An = (n + 
      1).(n + 2)......(2n – 
      1).2n szám osztható 2n-nel, de 
      2n+1-nel már nem osztható. A bizonyítás 
      teljes indukcióval történhet, az 
      Ak+1/Ak = 2.(2k + 1) 
      összefüggés felhasználásával. 
      
            
 62. Be lehet írni a 
      számokat a feltételnek megfelelő módon. Egy lehetséges megoldást kapunk, 
      ha a következőképpen járunk el: először is sakktáblaszerűen színezzük a 
      lapot. Ezután beírjuk balról jobbra sorban a fehér mezőkbe a az 1, 2, ... 
      677 számokat, amíg lehet az első sorba, utána a másodikba stb. Ezután a 
      678-tól 1353-ig terjedő számokat írjuk be a sötét mezőkbe, de most az alsó 
      sor leghátsó oszlopából indulunk el és jobbról, balra illetve fölfelé 
      haladunk. 
           
  63. Nem lehet. 
      Legyen a mikrobuszok és a Volgák eredeti száma 
m illetve 
v. 
      Az első átrendezés úgy is fölfogható, hogy minden járműből egy-egy gyerek 
      kiszállt, így      
      
m + 
      v Î{33; 28; 23; 18}
      hiszen a három új járműbe 
      33, 28, 23, vagy 18 diák ült be attól függően, hogy 3, 2, 1 vagy 0 
      mikrobusz volt az újonnan érkezettek között. További járművek érkezése 
      esetén minden eredeti járműből és a 3 később érkezettből is egy-egy gyerek 
      szállna ki, így     
      
m + 
      v + 3 = 5v2 + 10m2, 
      ahol 
v2 
      jelöli szükséges Volgák, 
m2 pedig a mikrobuszok 
      számát. Itt a jobboldal az 5 többszöröse, míg a baloldalról ez egyik 
      esetben sem mondható el.
 
      
            
 64. Mindkét esetben 
      az tud nyerni, aki elsőnek vesz el gyufát.
            
 65. A 7 áll 
      az 1993. helyen.
      
            
 66. Egyik sem lehet. 
      A mutató végpontjának sebessége arányos a mutató hosszával és 
      szögsebességével is. Ha r, illetve R jelöli 
      az óra-, illetve a percmutató hosszát és az óramutató végpontjának 
      sebessége kr, akkor a percmutató végének sebessége 
      12.kR. A két mutató egymáshoz képesti relatív 
      sebességének minimuma 12kR – kr, ami akkor áll elő, amikor a 
      mutatók egyállásúak. Relatív sebességük maximuma 12kR + kr, 
      amikor ellentétes állásúak. Ebből látható, hogy a minimális és a maximális 
      relatív sebességek aránya 11/13 és 1 között van, hiszen R > 
      r. Az adott esetekben azonban 
      8/10 < 11/13 és 10/12 
      < 11/13. 
      
            
 67.  Legyen BC 
       AB! Forgassuk el B körül 90o-kal a C 
      rácspontot! A CC' szakasz O felezőpontja az AB 
      szakasz belsejében van. Tükrözzük B-t O-ra! Bizonyítsuk be, 
      hogy így rácspontot kapunk, ami nem lehet más, mint A!
      
            
 68. Bizonyítandó, 
      hogy a4k+1 – a osztható 10-zel, bármely 
      természetes számokat is jelöl a és k!
      
      
            
 69. Igen, ki lehet 
      találni.
      
 
        tehát A utolsó három 
      jegyét úgy kell elölről kiegészíteni, hogy osztható legyen 99-cel. 
        Azt 
      kell megmutatnunk, hogy ez csak egyféleképpen lehetséges.
      Valóban, az első két 
      számjeggyel való kiegészítés a 0, 1000, 2000, ... 99000 számok egyikének 
      hozzáadását jelentik. Ezek csupa különböző maradékot adnak 99-cel 
      osztva, kivéve a 0-t és a 99000-t. Tehát az első két számjegy 
      egyértelműen adódik, ha az adott háromjegyű szám nem osztható 99-cel. 
      Befejezésül csak annak kell 
      utánajárni, hogy ötjegyű szám és megfordítottjának 
      különbségeként nem kaphatunk olyan ötjegyű 
      számot, mely 99-cel kezdődik
 
            
 70. Hét olyan 
      számhármas van, ami kielégíti az egyenletet: 
      
(2; 2; 2), (4; 2¸1), (4; 
      1¸2), (2; 4¸1), (2; 1¸4), (1; 4¸2) és (1; 2¸4).
 
      
            
 71. Tekintsük úgy, 
      mintha a könyvek körben lennének, azaz, mintha a jobb szélső könyv után 
      jobbra a bal szélső következne. Ha először kivesszük és előre tesszük a 
      harmadik könyvet, majd kétszer a nyolcadik helyen levő könyvet 
      tesszük előre, akkor, végül is, a harmadik könyv az eredeti helyére kerül 
      vissza, az összes többi pedig ciklikusan arrébb helyeződik. E 
      háromlépéses művelet megfelelő számú alkalmazásával elérhető, hogy a 
      helyben maradó könyv egy tetszőleges előre választott könyv mögé 
      kerüljön. Ennek alapján már könnyen bizonyítható az állítás.
            
 72. A 35 964.
            
      
            
 74. Legfeljebb 9. 
      Egy nem szökőévben lehetséges 9 születésnap pld. feb. 1., márc. 1., május 
      1., 3., 10., 17., 24. és 31, valamint nov. 1. Szökőévben megfelelő 
      dátumok: jan. 1., ápr. 1., júl. 1., továbbá szeptember 1., 2., 9., 16., 
      23. és 30. Bővebben lásd a Bergengóc példatárban a 87. feladat megoldását 
      a 160-162. oldalakon.
      
           
 75. 
       
Össze lehet állítani. Pld. úgy, ahogyan a 26. ábrán látható.